A légtisztítókat alapvetően három típusba sorolhatjuk működési elvük alapján: passzív, aktív és hibrid (aktív/passzív).
A részecskeeltávolító technológiájuk szerint a légtisztítókban elsősorban mechanikus szűrőket, elektrosztatikus elektretszűrőket, nagyfeszültségű elektrosztatikus kicsapást, negatív ion-technológiát és plazmatechnológiát alkalmaznak.
Mechanikus szűrés: Általában négy módszerrel rögzíti a részecskéket: közvetlen elfogás, inerciális ütközés, Brown-diffúzió és szitáló hatás. Hatékonyan gyűjti össze a finom részecskéket, de nagy a légellenállása. A magas tisztítási hatékonyság eléréséhez a szűrő jelentős ellenállást igényel, a sűrű szűrőméret pedig csökkenti élettartamát, rendszeres cserét tesz szükségessé.
Nagy-feszültségű elektrosztatikus kicsapás: Ez a módszer nagy-feszültségű elektrosztatikus mezőt használ a gáz ionizálására, aminek következtében a porszemcsék feltöltődnek és az elektródákhoz tapadnak. Noha alacsony a légellenállása, kevésbé hatékonyan fogja meg a nagyobb részecskéket és szálakat, kisülést okozhat, valamint időigényes-és nehéz tisztítani. Hajlamos ózonképződésre is, ami másodlagos szennyezéshez vezet.
A nagyfeszültségű elektrosztatikus kicsapás olyan módszer, amely elegendő légáramlást biztosít, miközben hatékonyan adszorbeálja a finom részecskéket. Ez a módszer abból áll, hogy nagy feszültséget alkalmaznak a részecskék feltöltésére, mielőtt azok áthaladnának a szűrőelemen, így elektromosság hatására "könnyen adszorbeálódnak" a szűrőelemen.
A nagyfeszültségű elektrosztatikus leválasztó eredetileg két elektródára adott nagy feszültséget, feltöltve az áthaladó porszemcséket a kisülés során. A legtöbb porrészecske semleges vagy gyengén töltött, ezért a szűrőelem csak a hálószem méreténél nagyobb porszemcséket képes kiszűrni. A szűrőelem szemméretének csökkentése azonban eltömődést okozhat. A nagy-feszültségű elektrosztatikus leválasztó feltölti a porrészecskéket, így azok egy speciálisan feldolgozott, tartósan feltöltött szűrőelemhez tapadnak. Ezért még akkor is, ha a szűrőelem hálómérete viszonylag nagy (durva), akkor is hatékonyan képes felfogni a port.
Az elektrosztatikus elektretszűrők a mechanikus szűrőkkel összehasonlítva csak a 10 mikrométernél nagyobb részecskék eltávolítására alkalmasak. Ha a részecskeméretet 5 mikrométerre, 2 mikrométerre vagy akár szubmikrométerre csökkentik, a nagy hatékonyságú mechanikus szűrőrendszerek drágulnak, és jelentősen megnő a légellenállás. Az elektrosztatikus elektret levegőszűrés magas befogási hatékonyságot ér el alacsony energiafogyasztás mellett, miközben rendelkezik az elektrosztatikus por eltávolításának alacsony légellenállási előnyével is. Nem igényel azonban több tízezer voltos külső feszültséget, így megakadályozza az ózonképződést. Ezenkívül polipropilén összetétele megkönnyíti az ártalmatlanítását.
Az elektrosztatikus poreltávolítás kiszűrheti a port, a füstöt és a sejteknél kisebb baktériumokat, megelőzve az olyan betegségeket, mint a tüdő-, tüdő- és májrák. A levegőben a legkárosabb részecskék a 2,5 mikrométernél kisebbek, mivel behatolhatnak a sejtekbe és bejuthatnak a véráramba. A hagyományos légtisztítók szűrőpapírt használnak a por szűrésére, ami könnyen eltömíti a szűrő pórusait. Ez nem csak nem sterilizálja a port, hanem könnyen másodlagos szennyezést is okoz.
Az elektrosztatikus sterilizálás nagy{0}}feszültségű, körülbelül 6000 voltos elektrosztatikus mezőt használ a porhoz tapadt baktériumok és vírusok azonnali és teljes elpusztításához, megelőzve a megfázást, a fertőző betegségeket és más betegségeket. Sterilizálási mechanizmusa magában foglalja a bakteriális kapszidfehérjék négy polipeptidláncának megszakítását és az RNS károsodását.